Miért „ragaszkodnak” a betegségek gyakrabban télen: ez nem csak a hideg
Fotó: nyílt forrásból
A hideg önmagában nem okoz fertőzést, de olyan körülményeket teremt, amelyekben a vírusok sokkal könnyebben terjedhetnek.
Az influenza és a megfázás télen drámaian elszaporodik, és az alacsonyabb hőmérsékletet gyakran okolják a betegségekért. A National Library of Medicine elmagyarázza, miért gyengül az immunrendszerünk, és miért betegszünk meg gyakrabban télen.
Mit mondanak az orvosok a téli gyakori megbetegedésekről
A modern kutatások azonban azt bizonyítják, hogy a hideg önmagában nem okoz fertőzéseket, de olyan körülményeket teremt, amelyekben a vírusok sokkal könnyebben terjednek.
A tudósok elmagyarázzák, hogy az influenzavírusok és a rhinovírusok tovább maradnak életképesek a hideg és száraz levegőben.
Télen a levegő kevésbé párássá válik, ami miatt a köhögés vagy tüsszentés során a cseppek gyorsabban elpárolognak, és finom részecskékké alakulnak. Ezek tovább maradnak a levegőben, és könnyebben jutnak be mások légútjaiba.
A száraz levegő a szervezetre is negatív hatással van. Kiszárítja az orr és a torok nyálkahártyáját, csökkentve a nyálka mennyiségét, amely normális esetben csapdába ejti a vírusokat, és segít eltávolítani őket a szervezetből.
Ezenkívül a hideg levegő belélegzése érszűkületet okoz, ami csökkenti a véráramlást és gyengíti az immunválaszt.
A zárt terek betegséget idéznek elő
Egy másik tényező a szociális. Hideg időben az emberek több időt töltenek zárt térben, gyakran szoros kapcsolatban egymással. Ez hozzájárul a vírusok felhalmozódásához a levegőben és a gyorsabb fertőzéshez.
Szintén télen a napfény hiánya miatt csökken a D-vitamin szintje, pedig ez a vitamin fontos szerepet játszik az immunitás fenntartásában. Az asztmás és más légzőszervi betegségben szenvedők különösen érzékenyek maradnak a hidegre.
A szakértők megjegyzik: egy kabát nélküli séta vagy egy hűvös hálószoba önmagában nem okoz betegséget. A vírusok és a terjedésüket elősegítő körülmények játszanak döntő szerepet.